trading-horizon

A széles látókör mindenkinek jár...

ADÓVONZAT

2012-ben a 19.04%-os kedvezményes adóteher 30,94%-ra emelkedik. Ennek az az oka, hogy a béren kívüli juttatások után a juttatónak a személyi jövedelemadón felül 10% egészségügyi hozzájárulást (EHO) is fizetnie kell. Az személyi jövedelemadó alapja továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16% marad.

BRUTTÓ VAGY NETTÓ ÉVES KERETET ÉRDEMES HASZNÁLNI?

A fenti táblázatból is láthatjuk, hogy jövőre jelentősen emelkedni fog a béren kívüli juttatások adóterhe. A bruttó vagy nettó éves keret kérdését a munkáltató gazdasági helyzetének értékelése után érdemes megválaszolni. Jelenleg a cégek többsége nettó összegben határozza meg az éves felhasználható keretet, azonban a változások miatt érdemes lehet megfontolni a váltást. Ha lehetőséget szeretnénk biztosítani a munkavállalók számára, hogy a kedvezményesen adózó érték felett választhassanak az egyes elemekből (pl. Erzsébet utalvány), úgy mindenképp érdemes bruttó keretet használni.

500.000Ft-OS ÉVES HATÁR

A SZJA törvény 70. § (4) bekezdésének módosítása alapján jövőre egy éves maximum keretösszeget is figyelembe kell vennünk a cafeteria rendszer tervezésénél. Ezt a maximumot a törvényhozók 500.000 Ft/év összegben határozták meg. Az ezen összeg feletti juttatások értéke már „egyes meghatározott juttatásnak” minősül – amelyet 27% EHO terhel -, így ebben az esetben 51,17%-os adóvonzattal kell számolnunk.

ÉTKEZÉSI UTALVÁNY

Az egyik, ha nem a legjelentősebb változás az étkezési utalványok területén lesz jövőre, hiszen a jelenlegi 18.000 Ft-os kedvezményes adózás mellett adható értékhatár csökkenni fog. Az étkezési utalványok esetében 2+1 esetet kell elkülönítenünk a következő évben:

1. A SZJA törvény 71. § (1) ba) pontjának változása alapján abban az esetben, ha a  munkáltatótelephelyén működik munkahelyi (üzemi) étkezőhely, kizárólag itt levásárolható utalványformájában havi 12.500 Ft-os értékhatárig biztosíthat juttatást a munkáltató munkavállalójaszámára kedvezményesen.
2. Amennyiben nincs ilyen munkahelyi (üzemi) étkezőhely, úgy Erzsébet-utalvány (lásd lejjebb)formájában havi 5.000 Ft-ig adható kedvezményes adózás mellett étkezésre fordíthatóutalvány a munkavállalónak.

+1) Széchenyi Pihenő Kártyára is utalhat a munkáltató étkezésre fordítható juttatást éves   szinten maximum 150.000 Ft-ig (lásd lejjebb).

Vajon minden esetben rosszabbul járunk 2011-hez képest?
A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, ugyanis a fent említett juttatások nem zárják ki egymást! Így abban az esetben, ha a munkáltatónál működik munkahelyi (üzemi) étkezőhely, úgy havi szinten akár 30.000 Ft összegű étkezésre fordítható juttatást (12.500 Ft munkahelyi étkeztetés + 5.000 Ft Erzsébet utalvány + 12.500 Ft SZÉP kártya) is adhat munkavállalói számára.

ERZSÉBET-UTALVÁNY

Az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatosan a SZJA törvény 71. § (1) bb) pontja fogalmazza meg az érvényes törvényi szabályozás egy részét. Ennek megfelelően „a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5.000 forintot meg nem haladó rész” adható a munkavállaló számára kedvezményes adózás mellett. A szabályozás alapján az Erzsébet-utalványt kizárólagosan a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthatja ki 2012-ben (papír alapon vagy elektronikus formában). Az utalvánnyal kapcsolatos részleteket egy későbbi kormányrendelet pontosítja, mely tájékoztatónk megírásáig még nem látott napvilágot.

SZÉCHENYI PIHENŐ (SZÉP) KÁRTYA

A SZÉP kártya 2011-ben új elemként mutatkozott be a hazai cafeteria piacon. A SZÉP kártya idén 300.000 Ft összeghatárig biztosítható a munkavállalók számára és az üdülési csekk helyét hivatott átvenni az év második felétől kezdődően. Jövőre a SZÉP kártyával kapcsolatos szabályozás is változik, ezt a SZJA törvény 71. § (1) c) pontja szabályozza. Ennek megfelelően (egy kártyán) három alszámlát alakítanak ki:

1. Szálláshely alszámla: Az erre utalt összeg szálláshely-szolgáltatásra vehető igénybe, éves szinten 225.000 Ft értékben biztosítható a munkavállaló számára.
   Felhasználható:
   · szálláshely-szolgáltatás,
   · belföldi utazásszervezés (belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése).
   
   
2. Vendéglátás alszámla: Ez az alszámla azon „melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a
   munkahelyi étkeztetést is)” használható, ahol elfogadják a SZÉP kártyát fizetőeszközként. A juttatható összeg maximális értéke éves szinten 150.000 Ft-ban lett megállapítva.
   Felhasználható:
   · éttermi és mozgó vendéglátás.
   
   
3. Szabadidő alszámla: az ide utalt összeg felhasználását tekintve a munkavállaló számára „rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló” szolgáltatásokra vehető igénybe. A maximum juttatható összeg értéke éves szinten 75.000 Ft-ban lett megállapítva.

Felhasználható:

• egyéb humán-egészségügyi ellátás,
• előadó-művészet,
• múzeumi tevékenység,
• növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése,
• vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység,
• máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység,
• fizikai közérzetet javító szolgáltatás,
• testedzési szolgáltatás,
• egyéb sporttevékenység (verseny- és lovaglóistállók tevékenysége).

Jelenleg SZÉP kártyát három szolgáltató bocsát ki: az OTP, a MKB és a K&H. Mivel a kártya kibocsátásának és üzemeltetésének feltételeit jogszabály rögzíti, a szolgáltatók által nyújtott kártyafeltételekben csak csekély eltérésre számíthatunk. Egy munkavállaló több különböző szolgáltatótól származó SZÉP kártyával is rendelkezhet, azonban az ezen kártyákra utalt juttatás összességében nem haladhatja meg a törvényben előírt értékhatárt. A szolgáltatók által kibocsátott kártyák érvényessége 5 év. A kártyára utalt juttatások a tárgyévet követő év december 31-ig használhatók fel. A munkavállalóknak lehetőségük lesz online módon nyomon követni a tranzakciókat, valamint a számlaforgalmat. A kártyához társkártya is igényelhető valamely közeli hozzátartozó számára, ennek 1.500 Ft + ÁFA díját a munkavállaló köteles megtéríteni.

INTERNET HOZZÁJÁRULÁS

Bár az internet hozzájárulás népszerű elemnek számított az elmúlt években, felhasználását illetően (különösen az utalványok esetében) számos olyan visszaélés történt, melynek következtében ezt a
juttatási elemet 2012-től kivették a béren kívüli elemek köréből. Jövőre nincs lehetőség sem utalványos, sem számla alapján történő utólagos elszámolásra.

HELYI KÖZLEKEDÉSI BÉRLET

A helyi közlekedési bérlet azon béren kívüli juttatási elemek közé tartozik, melyekre vonatkozóan nem történt változás 2012-re. A fővárosban tevékenykedő cégek számára lehet fontos információ, hogy a BKV előreláthatólag nem emel árat 2012.év elején sem az éves, sem pedig a havi bérletet illetően. Így az éves bérletet 107.000 Ft-ért, míg a havi bérletet továbbra is 9.800 Ft-ért választhatják a munkavállalók cafeteria keretük terhére. Az éves bérletet illetően két opció közül választhatunk majd, egy gyűjtőtömbös forma (mely megfelel a jelenleginek), illetve egy egyetlen szelvényből álló forma között.

VÁLTOZATLAN CAFETERIA ELEMEK

• Önkéntes egészségpénztár – a minimálbér 30%-áig – annyi kiegészítéssel, hogy üdülési-, valamint sportszolgáltatásra nem használható fel 2012-től
• Önkéntes nyugdíjpénztár – a minimálbér 50%-áig
• Iskolakezdési támogatás – a minimálbér 30%-áig/gyermek/szülő/év
• Sportesemény látogatására szóló utalvány évi 50.000 Ft-ig adómentes
• Felnőtt és iskolarendszerű képzés
• Saját üdülőben történő üdültetés

ADÓMENTESEN ADHATÓ ELEMEK

A munkavállaló számára jövőre is adómentesen juttatható elemek lesznek

• az imént már említett sportesemény látogatására szóló utalvány,
• a helyközi munkába járás kiegészítése,
• a számítógép használatba adás,
• a devizahitel végtörlesztés,
• a védőoltás,
• a kockázati életbiztosítás.

EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK

A SZJA törvény 70. § (1) a) pontjának változása értelmében további elemek emelhetők be a munkavállalóknak juttatott cafeteria elemek közé. A rendelkezés nem nevezi meg konkrétan ezeket az elemeket, de a juttatással kapcsolatos feltételeket rögzíti:

• „valamennyi munkavállaló… közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély” számára adható a juttatás
• „meghatározott keret terhére… ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható”
• „valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján”
• „feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg… munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg;”

A törvény értelmében tehát a béren kívüli juttatások mellett az egyes meghatározott juttatási elemek közé tartozó - így 51,17%-os adóterhet viselő – elemekkel bővíthetjük a munkavállalók által választható elemek palettáját (a fenti szabályok figyelembevételével).

KÉRDÉSEK

A jövő évi béren kívüli juttatások tervezése során számos kérdésbe futhatunk, mint például:

• Kell e módosítani a cafeteria szabályzatot jövőre?
• Szüksége van-e egyáltalán a cégemnek cafeteria szabályzatra?
• Hogyan kell kezelni az 500.000 Ft-os értékhatárt évközi belépő/kilépő esetén, hogy szabályosan járjak el?
• Ha 5.000 Ft-nál magasabb értékű Erzsébet utalványt adok a munkavállalónak, akkor hogyan kell figyelembe venni az 500.000 Ft-os értékhatárt?
• Mi számít üzemi étkeztetésnek?
• Ha az irodaházban van egy étterem, akkor már 12.500 Ft-ot adhatok a munkavállalónak?
• Mely elemeket adhatom majd utólagosan visszamenőleg jövőre?
• Bruttóban vagy nettóban éri meg jobban meghatározni az éves cafeteria keretet?
• Milyen plusz elemmel bővíthetem a palettámat?

Info:http://systemmedia.hu/index.php/tovabbi-hireink/2211.html